Építsünk HTPC -t 2. - Hardverek

Az előzőekben kitárgyaltuk milyen feladatot kell ellátnia a gépünknek; szedjük össze mire is lesz szükségünk. Először is kell maga a gép, mely összetevőiben nem fog újat mutatni, szóval processzor, alaplap, memória, háttértár, optikai meghajtó, ház tápegység. Aztán, hogy használni is tudjuk mindenképp érdemes egy MCE kompatibilis - erről később - távirányítót is beszerezni és vezeték nélküli perifériák is jól jöhetnek, ha mondjuk a fotelből szeretnénk netezni. Ha csak alapfunkciójában fogjuk használni, akkor ez utóbbiak elhagyhatók, elegendő a telepítés idejére bekötni őket.

Hardver tekintetében három vonalon indulhatunk el. Léteznek úgynevezett barebone rendszerek, melyek a csináld magad mozgalom jegyében születtek. Adott egy pici dizájnos ház tápegységgel, meghajtókkal és alaplappal, melybe mi egyénileg választhatunk cpu-t és/vagy diszkrét grafikus kártyát.
Nagyon jó ilyen típusú rendszereket találni, de sajnos néhány kivételtől eltekintve az áruk nem igazán versenyképes. Másik negítavumként említhető dolog, hogy alapvetően hagyományos alkatrészekből építkezhetünk, így például az energiatakarékosságnak esetenként búcsút inthetünk.

A következő a mini pc-k világa, amik általában kisfogyasztású mobil alkatrészekre épülő komplett számítógépek. Ezek közt csak nehezen találni megfelelőt, ugyanis többnyire kicsi a teljesítmény főleg a grafika terén, de ha ez rendben is van, mint például a Zotac kiváló mini gépeinél, akkor zajos a hűtés, nincs belső optikai meghajtó, és még sorolhatnám.

Én úgy vélem, hogy HTPC esetén az egyedileg épített gép lehet a megfelelő választás, így nézzük az alapokat


Úgy voltam vele, hogy a lehető legegyszerűbb módon szeretnék építkezni. Sokan nem szeretik az integrált dolgokat, merthogy azok mennyire rosszak. Ez elég rossz beidegződés. Olyannyira, hogy ma már kaphatóak olyan alaplapok ahol a processzor is elválaszthatatlan része az alaplapnak, ilyen például az Intel Atom központi egysége, ami elég jó teljesítménnyel rendelkezik alacsony fogyasztás mellett.

Másik sarkalatos pont a grafikus kártya, mely nem elhanyagolható szempont, ha nagyfelbontású videókat is szeretnénk megtekinteni. Mindenképp olyat kell választani, ami képes hardveresen dekódolni az ilyen adatfolyamokat. Erre a feladatra nagyszerű választás az NVidia ION chipje, mely lényegében egy átnevezett „öregecske” mobil GPU, mely szintén integrált formában létezik.

Léteznek olyan megoldások is ahol az említett két fő egység egyike ül csak az alaplapon és a mellé választhatunk társat. Általában ha a processzor szabadon választható, akkor Intel grafikus mag ül a lapon, ami nem a legjobb választás HD videók tekintetében. Persze tehetünk mellé diszkrét kártyát, de akkor már nem fogja teljesíteni az elvárt olcsóságot.


Véleményem szerint tehát a legjobb választás egy Atom - ION páros, melyet - szinte - kizárólag ITX méretű alaplapokon találunk meg, ezek szabvány szerinti mérete 17*17 cm. Elég kicsi ahhoz, hogy megfelelő házba téve a szoba dísze is lehessen gépünk.

Mielőtt azonban erre térnénk fontos megemlíteni még egy dolgot. Gyártótól függően léteznek olyan alaplapok, amelyek saját külső tápellátással rendelkeznek, de vannak olyanok is, amelyekhez magunknak kell beszerezni a megfelelő tápegységet.
Ez utóbbi elég rizikós akkor, ha épp HTPC -t építünk, ugyanis az igazán kisméretű házakba nem lehet mindenféle tápot beépíteni, ezért is találkozunk egyre gyakrabban már előre táppal szerelt házikókkal.

Az alap paraméterek ismeretében az Én választásom ezekre az alkatrészekre esett:

ASUS AT3IONT-I Deluxe



Teljesen integrált Atom - ION alaplap, melybe igény szerint helyezhető egyedi videokártya is. A Deluxe változat különlegessége az, hogy külső tápellátással, Wifi illetve Bluetooth modullal valamint távirányítóval is rendelkezik, így a hardveres igényt szinte tökéletesen lefedi, csatlakozói közt, pedig minden megtalálható. Analóg többcsatornás hangkimenet, rengeteg usb, gigabites lan, Hdmi stb.
Egy kis hiányosságot véltem felfedezni ez pedig az e-Sata hiánya, de mint a későbbiekben látni fogjuk erre nem is igazán lesz szükségünk.


Házak közt elég nehezen találtam olyat, ami megfelelt volna az igényeimnek, így például a hagyományos méretű meghajtók fogadása, lapos, de szellős kivitel már túl soknak tűnt. Aztán rátaláltam a Gigabyte egy dobozára mely a MIB 5140 típusszámmal rendelkezik - a kép megnevezése csak elírás.



Érdekessége, hogy monitortartó állvánnyal is rendelkezik, ami természetesen leszerelhető illetve mérete ellenére van saját tápegysége, így a húsztűs tápot igénylő ITX alaplapok is beszerelhetőek. Mivel számomra ez nem volt fontos így a szerelés alkalmával kikerült a gépből.

Az összeállítás után így néz ki a gép:







Mint látható az alaplap egy hatalmas passzív bordát kapott, mely elegendő a hőelvezetésre, de figyelembe véve azt, hogy kis házba és főleg zárt helyre fog kerülni a gép, szereltem be két ventillátort is, ami éppen csak mozgatja a levegőt, így a csendes működés mellett nem kell tartani a túlmelegedéstől sem. Kb. 45-50 fokos hőmérséklet volt így a maximum, míg aktív szellőzés nélkül a 70 fok volt az átlagos, a gyártó szerint még üzeminek nevezhető hőmérséklet.

A többi hardverelem már adja magát. Memóriából DDR3-at kapott 1Gb méretben mely bőven elegendő, optikai meghajtóból SATA csatlakozójú szükséges ehhez az alaplaphoz, illetve egy szintén SATA Samsung winchester került még bele.

Talán látható, hogy ez utóbbi egység bekötése elég problémásra sikerült, így szolgáljon ez másnak okulásul, hogy megfelelően tájékozódjon a méretekről. Szerencsére meg tudtam oldani a stabil kábelezést.


Természetesen mindenki maga igényei szerint válasszon házat. Ha saját grafikus kártyát szeretne használni, akkor legalább félmagas házat érdemes beszerezni, nagyobb igény esetén pedig, normál fekvő típust. Bővítőkártyák tekintetében még egy dolog említhető, ez pedig nem más, mint a tv-tuner. Én úgy voltam vele, hogy a set top boxok korában már nincs rá igazán szükség és rengeteg tv adó is elérhető online, így nem gondolkodtam a beszerzésén.

A végére még egy dolog maradt a már említett MCE kompatibilis távirányító. Ez egy szabványos elnevezés, amit így hívnak, az biztosan működni fog a legtöbb HTPC szoftverrel mindenféle varázslás és ráolvasás nélkül. Ahogy látható én az alaplaphoz kaptam távirányítót, aminek bizonyos gombjait sajnos nem tudtam életre kelteni, de az alap funkciókat kiválóan kezelte a szoftver.

De erről a következő - befejező - részben mely a szoftveres háttérrel fog foglalkozni.